1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
32
33
34
35
36
37
38
39
40
41
42
43
44
45
46
47
48
49
50
51
52
53
54
55
56
57
58
59
60
61
62
63
64
65
66
67
68
69
70
71
72
73
74
75
76
77
78
79
80
81
82
83
84
85
86
87
88
89
90
91
92
93
94
95
96
97
98
99
100
101
102
103
104
105
106
107
108
109
110
111
112
113
114
115
116
117
118
119
120
121
122
123
124
125
126
127
128
129
130
|
#use wml::debian::template title="Mit jelent az, hogy Szabad?" NOHEADER="yes"
#use wml::debian::translation-check translation="a2d057aa44562ddcc643379de20b7fc2c0c7f9e4" maintainer="Szabolcs Siebenhofer"
# <!-- Translated by Peter Mamuzsics <zumu@mentha.hu> -->
<H1>Mit jelent a Szabad szoftver?
<tt>illetve</tt> Mit értenek a Nyílt szoftver kifejezés alatt?</H1>
<p><b>Megjegyzés:</b> 1998 februárjában egy csoport a "<a href="https://www.gnu.org/philosophy/free-sw">Szabad (free) szoftver</a>"
kifejezés helyett átállt a "<a href="https://opensource.org/osd">Nyílt (Open) szoftver</a>" kifejezés használatára.
Ez a vita a mögöttes filozófiai különbségeket tükrözi, de a szoftver licenszekkel
kapcsolatos gyakorlati követelmények és a vita ennek az oldalnak a további
részén lényegében ugyan az a Szabad Szoftvernél és a Nyílt Forráskódú Programoknál.</p>
<P>A szabad szoftver fogalommal ismerkedők közül sokaknak gondot okoz a szabad
(free) szó megfelelő értelmezése. Ezeknek az embereknek a "szabad" azt jelenti,
hogy "ingyenes". Egy angol szótár majdnem húsz jelentését ismeri a "free"
szónak. Ezek közül csak az egyik az "ingyenes". A többi jelentés leginkább a
szabadsághoz és a kötöttségektől való mentességhez kapcsolódik. Tehát amikor
<em>Szabad szoftver</em>-ről beszélünk, akkor a szabadságról beszélünk, nem az
ingyenességről.
<P>Ha egy szoftver csak abban az értelemben szabad, hogy nem kell érte fizetni,
akkor valójában elég messze áll attól, hogy ténylegesen szabad legyen. Lehet
például, hogy nem lehet továbbadni, és szinte biztos, hogy nem lehet
továbbfejleszteni. Az ingyenes licenccel rendelkező szoftverek általában olyan
marketingkampányok fegyverei, amelyek egy kapcsolódó termék bevezetését vagy
egy kisebb versenytárs megfojtását célozzák. Semmiféle garancia nincs viszont
arra, hogy ingyenesek is maradnak.
<P>Az avatatlanok számára egy adott szoftver vagy szabad, vagy nem. A tényleges
kép ennél lényegesen bonyolultabb. Hogy megértsük, mit feltételeznek az
emberek, amikor egy szoftvert szabadnak hívnak, tegyünk egy kis kitérőt a
szoftverlicencek világába.
<P>A szerzői jogok bizonyos alkotások szerzőinek jogvédelmét biztosítják. A
legtöbb országban a megírt szoftverek automatikusan szerzői jogvédelem alatt
állnak. A szerzőknek a licencek teszik lehetővé, hogy az általuk meghatározott
feltételek mellett engedélyezzék alkotásuk (jelen esetben a szoftver)
felhasználását mások számára. A szerzőkön múlik, hogy a szoftverhez csatolnak-e
licencet, amely meghatározza a szoftver felhasználásának módját.
A szerzői jogokról a
<A HREF="https://www.copyright.gov/">https://www.copyright.gov/</A>
címen találhatók további információk (angolul).
<P>A különféle körülmények természetesen különféle licencek alkalmazását teszik
szükségessé. A szoftvervállalatok a tőkéjük védelme érdekében csak az emberek
által nem értelmezhető lefordított kódot adják ki, a szoftver használatára
vonatkozóan pedig különböző korlátozásokat foganatosítanak. Ennek ellentéteképp
a szabad szoftverek szerzői az alábbiak valamilyen kombinációját keresik:
<UL>
<LI>A kód felhasználásának tiltása szabadalmaztatott szoftverekben. Mivel a
kódot mindenki használatára bocsájtják, nem akarják, hogy mások ellopják.
Ebben az esetben a kód használata bizalmon alapul: mindaddig használhatod,
ameddig betartod a játékszabályokat.
<LI>A kódot elkészítő személy azonosságának védelme. Az emberek nagyon büszkék
a munkájukra, és nem szeretnék, ha valaki egyszer csak eltávolítaná a nevüket a
programból, vagy ha egy jöttment azt állítaná, hogy ő maga írta azt.
<LI>A forráskód terjesztése. A legtöbb kereskedelmi kódnál felmerül az a
probléma, hogy nem javíthatók a hibák, és nem szabható testre a termék, mivel a
forráskód nem áll rendelkezésre. Másik példaként valakinek szüksége lehet egy
olyan hardverelem támogatására, amellyel a gyártó már leállt. Több szabad
licenc is megköveteli a forráskód terjesztését. Ez az egyéni igényeknek
megfelelő átalakítások lehetőségének biztosításával védi a szoftver
felhasználóit.
<LI>Az adott szoftverre épülő valamennyi további szoftver (más néven
<em>leszármazott munka</em>) szerzőinek kényszerítése azonos licenc
használatára.
</UL>
<P>Sokan írnak saját licenceket. Ezzel az a probléma, hogy egy megfelelő
szabályozást biztosító licenc megírása igen bonyolult kérdéseket vet fel. Az
ilyen licencek szóhasználata sok esetben kétértelmű, továbbá gyakoriak az
egymással ütköző feltételek is. Még nehezebb egy olyan licenc megírása, amely
egy bíróság előtt is megállná a helyét. Szerencsére rendelkezésre áll néhány
már megírt licenc, amelyek közül valamelyik valószínűleg megfelel az
igényeknek.
<P>A három legelterjedtebb licenc a következő:
<UL>
<LI><A HREF="https://www.gnu.org/copyleft/gpl.html">GNU General Public License
(GPL)</A>. A
<A HREF="https://www.gnu.org/copyleft/copyleft">https://www.gnu.org/copyleft/copyleft</A>
címen található néhány érdekes háttérinformáció a licencekről, valamint a GPL
teljes szövege. Ez a legelterjedtebb szabad licenc, amit a világon használnak.
<LI><A HREF="https://opensource.org/blog/license/artistic-2-0">Artistic License</A>.
<LI><A HREF="https://opensource.org/blog/license/bsd-3-clause">BSD-jellegű licenc</A>.
</UL>
<!--
Clearly, no single license will fit everyone's needs. To help people select # '
the license that is most appropriate for them, you might like to look at
our <A HREF="license_disc">comparison of common Free Software licenses</A>.
-->
<P>A fenti licencek van néhány közös jellemzője.
<UL>
<LI>A szoftver akárhány számítógépre telepíthető.
<LI>A szoftvert tetszőleges számú felhasználó használhatja egyszerre.
<LI>A szoftverről akármennyi másolat készíthető, és ezek bárkinek továbbadhatók
(szabad, más néven nyílt terjesztés).
<LI>A szoftver módosítására nem vonatkoznak megkötések (kivéve bizonyos
feljegyzések változatlanul hagyását).
<LI>A szoftver korlátozás nélkül terjeszthető, akár el is adható.
</UL>
<P>A szoftver eladását engedélyező utolsó pont úgy tűnhet, hogy az egész
szabad szoftver elképzeléssel ellentétben áll. Pedig valójában ez az
erősségeinek egyike. Mivel a licenc lehetővé teszi az ingyenes terjesztést,
bárki, aki megszerez egy példányt, továbbadhatja. Ezt akár pénzért is
tehetik. Egy szoftverről lényegében
ingyenesen készíthetők elektronikus másolatok, így az ellátás és az igények
alacsonyan tartják a költségeket. Ha egy nagyobb szoftver vagy több szoftver
valamilyen adathordozón, például CD-n kerül terjesztésre, akkor a szállító
saját belátása szerint állapíthatja meg ennek árát. Ha a profit aránya
magas, akkor viszont új szállítók jelennek meg a piacon, és az így kialakult
verseny letöri az árat. Ennek eredménye, hogy a néhány CD-t elfoglaló
Debian-kiadáshoz néhány dollárért hozzá lehet jutni.
<P>Bár a szabad szoftverek nem teljesen mentesek a kötöttségektől (ez csak a
köztulajdonba helyezett szoftvereknél van így), megadják a felhasználóknak
mindazon lehetőségeket, amelyekre a megfelelő felhasználás érdekében szükségük
lehet. Ezzel egyidőben a szerzők jogai a megfelelő védelem alatt állnak. Nos,
ez a szabadság.
<P>A Debian projekt határozottan támogatja a szabad szoftvereket. Mivel a
szoftverek több különböző licenc hatálya alá tartozhatnak, a Debian
kialakította a <A HREF="../social_contract#guidelines">Szabad szoftverekre
vonatkozó irányvonalakat (DFSG)</A>, amelyek elég jól meghatározzák, hogy mi
minősül szabad szoftvernek. A Debian alapdisztribúciójába csak olyan szoftverek
kerülhetnek bele, amelyek megfelelnek ezen irányvonalaknak.
|
