path: root/hungarian/intro/about.wml

#use wml::debian::template title="Ismertető a Debianról"
#include "$(ENGLISHDIR)/releases/info"
#use wml::debian::translation-check translation="849f83139b69ccd125dd30434842680c0deb8971" maintainer="Szabolcs Siebenhofer"

# <!-- translated by Viktor Nagy <chaotix@freemail.hu> -->

<ul class="toc">
<li><a href="#what">MI is az a Debian?</a>
<li><a href="#free">Teljesen ingyen van?</a>
<li><a href="#CD">Azt mondtátok, ingyenes, a CD/sávszélesség mégis pénzbe 
kerül!</a>
<li><a href="#disbelief">A legtöbb szoftver több száz dollárba kerül. Hogyan
tudjátok mégis osztogatni?</a>
<li><a href="#hardware">Milyen hardvert támogat a Debian?</a>
<li><a href="#info">Mielőtt döntök, bővebb információra van szükségem.</a>
<li><a href="#why">Még mindig nem győztetek meg. Mik a Debian előnyei
és hátrányai?</a>
<li><a href="#install">Hogy tehetek szert a Debianra?</a>
<li><a href="#support">Nem tudok mindent magamtól beállítani. Hol kaphatok
segítséget a Debianhoz?</a>
<li><a href="#who">Kik vagytok ti egyáltalán?</a>
<li><a href="#users">Ki használ Debiant?</a>
<li><a href="#history">Hogyan kezdődött ez az egész?</a>
</ul>


<h2><a name="what">MI az a Debian?</a></h2>

<p>A <a href="$(HOME)/">Debian projekt</a> olyan emberek társasága, akik
közös céljuknak tekintik <a href="free">szabad</a> számítógépes
operációs rendszer létrehozását. Ezt az operációs rendszert, amit
létrehoztunk <strong>Debian</strong>-nak hívják.

<p>Az operációs rendszer olyan alapvető programok és alkalmazások halmaza,
amik lehetővé teszik a számítógép működését. A kernel az operációs rendszer
magja, amely az alapfeladatokat végzi, és más programokat indítását teszi 
lehetővé számodra.

<p>A Debian rendszerek jelenleg <a href="https://www.kernel.org/">Linux</a>
vagy <a href="https://www.freebsd.org/">FreeBSD</a> kernelt használnak. A Linuxot 
egy szoftver, amit
<a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Linus_Torvalds">Linus Torvalds</a> 
indított útjára, és többezer programozó fejleszti világszerte.
A FreeBSD egy operációs rendszer, ami kernelt és más szoftvereket tartalmaz.

<p>Ugyanakkor folyamatban van a Debian fejlesztése más kernelekre is,
elsősorban <a href="https://www.gnu.org/software/hurd/hurd.html">a
Hurdra</a>.
A Hurd szerverprogramok gyűjteménye, amelyek egy mikrokernel (mint
például a Mach) felett futnak, és különböző funkciókat implementálnak. A
Hurd szabad szoftver, a <a href="https://www.gnu.org/">GNU projekt</a> 
eredménye.

<p>Az operációs rendszert kitöltő alapprogramok nagy része a 
<a href="https://www.gnu.org/">GNU projektből</a> származik; ez a magyarázata
a GNU/Linux, GNU/kFreeBSD és GNU/Hurd neveknek.
Ezek szintén szabad programok.

<p>Az embereknek természetesen alkalmazásokra van szükségük: olyan programokra,
amelyekkel el tudják végezni munkájukat, dokumentumok szerkesztésétől kezdve
az üzletvezetésen és a játékokon át a programírásig. A Debian több mint
<packages_in_stable> <a href="$(DISTRIB)/packages">csomagot</a>
(könnyen telepíthető formátumba csomagolt, lefordított szoftvert) tartalmaz,
a csomagkezelő (APT), és más segédprogramok, amik lehetővé teszik több ezer 
alkalmazás kezelését több ezer számítógépen, olyan könnyen, mint ahogy egy 
egyszerű programot telepítesz. Mindegyikük <a href="free">szabad</a> szoftver.
</p>

<p>Az egész olyan, mint egy torony. Legalul van a kernel. Efölött az
alapprogramok (toolok). Ezután az alkalmazói programok következnek. A torony
tetején van a Debian &mdash; a Debian gondosan összeilleszti és rendszerbe
szervezi mindezt, hogy együtt is jól működjenek.

<h2>Teljesen <a href="free" name="free">ingyen</a> van?</h2>

<p>Biztos csodálkozol, miért vesztegetnek egyesek órákat az idejükből arra,
hogy szoftvert írjanak, gondosan becsomagolják, és azután
<EM>osztogatják</EM>?
A válasz annyiféle, ahányféle ember működik közre.
Van, aki szeret másokon segíteni.
Sokan azért írnak programot, hogy többet tanuljanak a számítógépekről.
Egyre több ember keresi a módját, hogyan lehetne letörni a
szoftverek egekbe szökő árát.
Egyre növekvő tömeg akarja közreműködésével megköszönni a másoktól kapott
rengeteg nagyszerű ingyenes szoftvert.
Sokan az akadémiai szférában készítenek ingyenes szoftvereket, hogy
kutatásaik eredményeit szélesebb körben használhassák mások.
Cégek szállnak be szabad szoftverek fenntartásába, cserébe beleszólhatnak a
fejlesztési irányukba -- nincs gyorsabb módja egy új funkció hozzáadásának,
minthogy te magad valósítod meg!
És természetesen sokunknak mindez egyszerűen csak szórakozás.

<p>A Debian olyan erősen elkötelezte magát a szabad szoftverek mellett, hogy
azt gondoltuk, hasznos lenne ezt egy dokumentumban rögzíteni. Így született
a <a href="$(HOME)/social_contract">Társadalmi szerződésünk</a>.

<p>Bár a Debian a szabad szoftverben hisz, vannak helyzetek, amikor valaki
nem szabad szoftvert akar vagy kénytelen telepíteni a gépére.
Ahol lehetséges, a Debian támogatni fogja. Egyre nő azon csomagok száma,
amelyeknek egyetlen feladatuk egy nem szabad szoftver telepítése a
Debian-rendszerre.

<h2><a href="free" name="CD">Azt mondtátok ingyenes, de a CD/sávszélesség
mégis pénzbe kerül!</a></h2>

<p>Felmerülhet benned a kérdés: ha a szoftver ingyenes, akkor miért kell
fizetnem egy kereskedőnek a CD-ért vagy egy internet szolgáltatónak a
letöltésért?

<p>Amikor CD-t veszel, csak a készítő idejéért, tőkebefektetéséért és
kockázatvállalásáért (amennyiben nem sikerül eladnia az összeset) kell
fizetned. Más szóval, nem magáért a szoftverért fizetsz, hanem a
terjesztéséhez használt fizikai közvetítő eszközért.

<p>Amikor a "free" szót használjuk,  általában "szabad"-ot és nem "ingyenes"-t 
értünk alatta. Arról, hogy mit értünk <a href="free">"szabad szoftver"</a>
alatt, illetve mit mond erről a 
<a href="https://www.gnu.org/philosophy/free-sw">Free Software 
Foundation</a>, bővebben is olvashatsz.

<h2><a name="disbelief">A legtöbb szoftver több száz dollárba kerül. Hogyan 
tudjátok mégis osztogatni?</a></h2>

<p>Inkább az a kérdés, hogyan verhetik fel a szoftvercégek ilyen magasra az
árakat. A szoftver nem olyan, mint az autógyártás. Ha már elkészítetted a
szoftvered első példányát, a további millió példány előállításának a
költsége alacsony lesz (ez a magyarázat a Microsoft milliós
bankbetétjeire).

<p>Vizsgáld meg más oldalról is: ha végtelen sok homok lenne a hátsó
udvarodon, biztosan osztogatnád. Hülyeség lenne, ha teherautót bérelnél,
hogy elszállíttasd a homokot másoknak. Inkább gondoskodnál arról, hogy ők
maguk jöjjenek, és vigyék el (analóg a hálózatról történő letöltéssel), vagy
ők fizetnének valakinek, hogy szállítsa le nekik (analóg a CD-vásárlással).
Pontosan így működik a Debian, és ezért olyan olcsó a CD-k többsége
(a 4 DVD nagyjából 12 dollárba kerül).

<p>A Debian nem keres pénzt a CD-k eladásából. Ugyanakkor szükségünk van
pénzre az olyan kiadások fedezésére, mint a domainregisztráció vagy hardver
vásárlása. Ezért arra kérünk, olyan
<a href="../CD/vendors/">CD-terjesztőktől</a> vásárolj,
amelyek a bevételeik egy részét a Debiannak <A
href="$(HOME)/donations">adományozzák</a>.

<h2><a name="hardware">Milyen hardvert támogat a Debian?</a></h2>

<p>A Debian szinte minden személyi számítógépen fut, beleértve a legtöbb
régi modellt is. Minden újabb Debian-verzió egyre több hardverarchitektúrát
támogat. A támogatott eszközök teljes listája megtalálható a 
<a href="../releases/stable/">stable verzió dokumentációjában</a>.

<p>A Debian majdnem az összes megszokott hardvert támogatja.
Ha meg akarsz bizonyosodni afelől, hogy a gépedhez tartozó összes eszköz
támogatott-e, tekintsd meg a 
<a href="https://kmuto.jp/debian/hcl/">Debian device driver check oldalt</a> vagy a
<a href="https://wiki.debian.org/InstallingDebianOn/">DebianOn wiki oldalt</a>.


<p>Van néhány cég, amely nem adja ki az általa gyártott hardver
specifikációját, így nehezítik a támogatást. Ez azt jelenti, hogy lehet,
hogy a hardvert nem fogod tudni használni GNU/Linux alatt. Más cégek ugyan
biztosítanak nem szabad meghajtóprogramokat, de előfordulhat, hogy később
megszűnnek vagy nem támogatják tovább az általad használt hardvert.
Azt ajánljuk, csak olyan
gyártóktól vásárolj hardvert, amik <a href="free">szabad</a>
meghajtóprogramot is biztosítanak a termékeikhez.

<h2><a name="info">Bővebb információra van szükségem.</a></h2>

<p>Tekintsd meg a <a href="$(DOC)/manuals/debian-faq/">GYIK</a>-ot (FAQ).
 
<h2><a name="why">Még mindig nem győztetek meg.</a></h2>

<p>Ha nem hiszel nekünk, próbáld ki magad a Debiant. Mivel egyre olcsóbb a
merevlemez, biztos van körülbelül 2 GB felesleges területed. Ha nem
szeretnél grafikus felületet, már 600 MB is elegendő.
A Debian könnyen telepíthető erre az extra lemezterületre, és megfér a már
telepített operációs rendszerek mellett.
Ha még több hely kell, egyszerűen eltávolíthatod az egyik operációs
rendszert (és miután megtapasztaltad a Debian erejét, bízunk benne, hogy
nem a Debiant fogod törölni).

<p>Mivel egy új operációs rendszer kipróbálása sokat vesz el az értékes
idődből, érthető, ha fenntartásaid vannak.
Ezért összeállítottunk egy listát a <a href="why_debian">Debian előnyeiről és
hátrányairól</a>.
Ennek segítségével eldöntheted, hogy megéri-e telepíteni.
Reméljük, méltányolod becsületességünket és őszinteségünket.

<h2><a name="install">Hogy tehetek szert a Debianra?</a></h2>

<p>A legtöbben CD-ről telepítik a Debiant, amit a nyers CD-k áráért bármelyik
CD-terjesztőnktől be tudsz szerezni. Ha jó internetelérésed van, hálózatról is
letöltheted, illetve telepítheted a Debiant.

<p>További információkért tekintsd meg a <a href="../distrib/">Debian
beszerzéséről szóló oldalunkat</a>.</p>

<h2><a name="support">Nem tudok mindent magamtól beállítani. Hol kaphatok
segítséget a Debianhoz?</a></h2>

<p>Segít, ha elolvasod a dokumentációt, amely weben is elérhető, és 
csomagokként is telepíthető. Továbbá felveheted velünk a kapcsolatot a
levelezőlistákon vagy IRC-n. Vagy akár szakértőt is alkalmazhatsz.</p>

<p>További információkért tekintsd meg a <a href="../doc/">Dokumentáció</a> és
a  <a href="../support">Terméktámogatás</a> oldalainkat.</p>

<h2><a name="who">Kik vagytok ti egyáltalán?</a></h2>

<p>A Debiant <a href="$(DEVEL)/developers.loc">szerte a világon</a>
csaknem ezer fejlesztő állítja elő a szabadidejében. A
fejlesztők közül csak kevesen találkoztak eddig egymással személyesen. A
kommunikáció főleg e-mailben (a lists.debian.org levelezőlistáin) és IRC-n
(az irc.debian.org #debian csatornáján) zajlik.
</p>

<p>A Debian projektnek gondosan szervezett
<a href="organization">struktúrája</a> van.  Arról, hogy a Debian hogy néz
ki belülről, a <a href="$(DEVEL)/">fejlesztők oldalán</a> találsz bővebb 
információt.</p>  

<p>A Debian tagjainak hivatalos listája megtalálható a
<a href="https://nm.debian.org/members">nm.debian.org</a> oldalon, ahol a tagságot
kezelik. Bővebb lista a Debian közreműködőiről a 
<a href="https://contributors.debian.org">contributors.debian.org</a> oldalon található.</p>

<h2><a name="users">Ki használ Debiant?</a></h2>

<p>Bár nincsenek pontos adatok (mivel a Debian felhasználóinak nem kell
regisztrálniuk magukat), bizonyos, hogy a Debiant számos kis és nagy szervezet,
illetve többezer személy használja. A 
<a href="../users/">Ki használ Debiant?</a> oldalon megtekinthetők azok a
szervezetek, amelyek rövid leírást küldtek arról, hogy hogyan és miért
használnak Debiant.

<h2><a name="history">Hogyan kezdődött ez az egész?</a></h2>

<p>A Debiant 1993 augusztusában Ian Murdock indította el, hogy legyen egy
új, nyitott disztribúció, amelyet a Linux és a GNU szellemében készítenek.
Az volt a szándéka, hogy a rendszert gondosan és lelkiismeretesen állítsák
össze, és hasonló gonddal tartsák fenn és támogassák. A fejlesztőgárda a 
Free Software hackereinek kicsiny csoportjaként indult, és fokozatosan nőtt
a fejlesztők és a felhasználók nagy, jól szervezett közösségévé. Lásd a 
<a href="$(DOC)/manuals/project-history/">
részletes történetet</a>.

<p>Mivel sokan kérdezték: a &#8222;Debian&#8221; kiejtése: /&#712;de.bi.&#601;n/.
A név a Debian alkotójának, Ian Murdocknak és feleségének, Debrának a nevéből
származik.