1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
32
33
34
35
36
37
38
39
40
41
42
43
44
45
46
47
48
49
50
51
52
53
54
55
56
57
58
59
60
61
62
63
64
65
66
67
68
69
70
71
72
73
74
75
76
77
78
79
80
81
82
83
84
85
86
87
88
89
90
91
92
93
94
95
96
97
98
99
100
101
102
103
104
105
106
107
108
109
110
111
112
113
114
115
116
117
118
119
120
121
122
123
124
125
126
127
128
129
130
131
132
133
134
135
136
137
138
139
140
141
142
143
144
145
146
147
148
149
150
151
152
153
154
155
156
157
158
159
160
161
162
163
164
165
166
167
168
169
170
171
172
173
174
175
176
177
178
179
180
181
182
183
184
185
186
187
188
189
190
191
192
193
194
195
196
197
198
199
|
#use wml::debian::template title="Architektúrák"
#include "$(ENGLISHDIR)/releases/info"
#use wml::debian::translation-check translation="64e0e3ba5fcdd9049e6d5bc22e3c27eaa13cd132" maintainer="Szabolcs Siebenhofer"
# <!-- originally translated by Péter Mamuzsics <zumu@mentha.hu> -->
# <!-- updated by Viktor Nagy <chaotix@freemail.hu> -->
# updated by Szabolcs Siebenhofer <the7up@gmail.com>
<ul class="toc">
<li><a href="#intro">Bevezetés</a>
<li><a href="#released">Megjelent portok</a>
<li><a href="#unreleased">Még kiadatlan portok</a>
<li><a href="#nonlinux">Nem Linux-alapú portok</a>
<li><a href="#various">Különféle portolásszerű projektek</a>
</ul>
<h2 id="intro">Bevezetés</h2>
<p>
Amint azt a legtöbben tudják, a <a href="https://www.kernel.org/">Linux</a> csak
egy kernel. Továbbá a Linux-kernel hosszú ideig csak az Intel x86
architektúrájú számítógépeken futott a 386-os processzoroktól felfelé (bár egy
projekt keretében folyamatban van a Linux portolása 286-os és korábbi
számítógépekre is. Erről további információkat az
<a href="http://elks.sourceforge.net/">ELKS-projekt</a>
honlapján olvashatsz.)
</p>
<p>
A fentiek mára minden szempontból megdőltek. A Linux-kernel mostanra több, és
egyre növekvő számú architektúrán rendelkezésre áll. Ezt szorosan követve a
Debian disztribúció is átkerült ezekre a platformokra. A folyamat (a libc és a
dinamikus szerkesztő megfelelő működéséig) általában döcögősen indul, utána az
összes csomag lefordítása az új platformon az időigénye ellenére tulajdonképpen
rutinmunka.
</p>
<p>
A Debian egy operációs rendszer, nem kernel (valójában egy operációs
rendszernél is több, mivel a benne található alkalmazásprogramok száma
több ezer). Ennek bizonyságaképp útjára bocsátottuk az első három nem
Linux-alapú portolást, erről bővebben <a href="#nonlinux">az oldal
alján</a> olvashatsz.
</p>
<p>
<em>Figyelem</em> - az oldal folyamatos fejlesztés alatt áll. Nem minden
portolásnak van még oldala, a meglévők közül is a legtöbb külső helyeken
található. Folyamatosan dolgozunk azon, hogy a portolásokra vonatkozó
információkat összegyűjtsük, és tükrözzük őket a Debian webhelyen.
</p>
<h2 id="released">Megjelent portok</h2>
<p>Az alábbi portokat legalább egy stabil Debian-verzió tartalmazza.
<h3><a href="i386/">Intel x86 / IA-32 („i386”)</a></h3>
<p>
Az első architektúra, és tulajdonképpen nem is igazi portolás. A Linuxot
eredetileg Intel 386-os processzorra fejlesztették, innen ered az i386
elnevezés. A Debian minden IA-32 processzort támogat, amit az Intel (az összes Pentium-sorozatot és 32 bites módban a legfrissebb Core Duót beleértve),
az AMD (K6, összes Athlon-sorozat, Athlon64 sorozat 32 bites módban), a Cyrix és egyéb gyártók készítettek.
<br />
Amint a Debian webhely átáll a
Linux hagyományos i386-központú szemléletről egy kiegyensúlyozottabbra, az
összes i386-specifikus információ ide fog kerülni.
</p>
<h3><a href="m68k/">Motorola 68k (<q>m68</q>)</a></h3>
<p>
Az első hivatalos kiadása a Debian 2.0 változata volt.
A port nem felelt meg a Debian 4.0 kiadási követelményeinek, ezért nem jelent
meg az Etchben.
A Debian m68k változata sokféle Motorola 68k
processzorra épülő számítógépen fut, nevezetesen Sun3 munkaállomásokon, Apple
Macintosh személyi számítógépeken, továbbá az Atari és Amiga személyi
számítógépeken.
</p>
<h3><a href="sparc/">Sun SPARC („sparc”)</a></h3>
<p>
Az első hivatalos kiadása a Debian 2.1 változata volt. Ez a változat a Sun
SPARCstation munkaállomásokon és néhány korábbi sun4 platformon fut.
</p>
<h3><a href="alpha/">Alpha („alpha”)</a></h3>
<p>
Az első hivatalos kiadása a Debian 2.1 változata volt. A hosszabb ideje
fennálló portok egyike, és elég stabil is.
</p>
<h3><a href="powerpc/">Motorola/IBM PowerPC („powerpc”)</a></h3>
<p>
Hivatalosan a Debian 2.2-es verziójaként jelent meg először.
Ez a változat az Apple Macintosh legtöbb PowerMac modelljén,
CHRP és PReP nyílt architektúrákon fut.
</p>
<h3><a href="arm/">ARM (<q>arm</q> és <q>armel</q>)</a></h3>
<p>
Hivatalosan a Debian 2.2-es verziójaként jelent meg először.
Számos beágyazott hardveren fut, például NSLU2-n.
Az Armel az <q>arm</q> port hatékonyabb utóda, amely az ARM EABI-vel
kompatibilis.
</p>
<h3><a href="mips/">MIPS processzorok („mips” és „mipsel”)</a></h3>
<p>
Az első hivatalos kiadása a Debian 3.0 változata.
A MIPS architektúrát az SGI (debian-mips - big endian) és a
Digital DEDstations (debian-mipsel - little endian) számítógépek használják.
</p>
<h3><a href="hppa/">HP PA-RISC („hppa”)</a></h3>
<p>
Az első hivatalos kiadása a Debian 3.0 változata.
Ez a Hewlett-Packard PA-RISC architektúrája.
</p>
<h3><a href="ia64/">IA-64 („ia64”)</a></h3>
<p>
Az első hivatalos kiadása a Debian 3.0 változata.
Ez az Intel 64 bites architektúrája.
Megjegyzés: ez <em>nem</em> összetévesztendő a legújabb az Intel Pentium 4
és Celeron processzorokhoz készült 64 bites bővítménnyel, az Intel 64-vel.
Ezekhez az <a href="amd64/">AMD64</a> port tartozik.
</p>
<h3><a href="s390/">S/390 („s390”)</a></h3>
<p>
Portolás az IBM S/390 szervereire.
Az első hivatalos kiadása a Debian 3.0 változata.
</p>
<h3><a href="amd64/">AMD64 (<q>amd64</q>)</a></h3>
<p>
Portolás a 64 bites AMD64 processzorra. A cél mind a 32 bites,
mind a 64 bites userlandek támogatása ezen az architektúrán.
Ez a port az AMD 64-bites Opteron, Athlon és Sempron processzorait,
illetve az Intel Intel 64-t támogató processzorait, így a Pentium D-t és a
különböző Xeon és Core2 sorozatokat támogatja.
</p>
<h3><a href="kfreebsd-gnu/">Debian GNU/kFreeBSD (<q>kfreebsd-i386</q> és <q>kfreebsd-amd64</q>)</a></h3>
<p>Az első, hivatalosan, a Debian 6.0-val kiadott technikai előzetes és
a Debian első, nem Linux alapú portolása. A Debian GNU rendszer portolása
FreeBSD kernelhez. Egyaránt elérhető 32 és 64 bites x86 processzorokhoz.
</p>
<h2 id="unreleased">Még kiadatlan portok</h2>
<p>Az alábbi portok még sosem kerültek be a Debian stabil változatába, de
később valószínűleg részei lesznek.
<h3><a href="https://wiki.debian.org/SH4">SuperH („sh”)</a></h3>
<p>
Elég új portolás a Hitachi SuperH processzoraira.
</p>
<h3><a href="http://www.debonaras.org/">armeb</a></h3>
<p>
Portolás a big-endian ARM gépkre, legfőképpen a Linksys NSLU2-re.
</p>
<h3><a href="http://www.linux-m32r.org/">m32r</a></h3>
<p>
Portolás a Renesas Technology 32-bites RISC mikroprocesszorára.
</p>
<h3><a href="https://web.archive.org/web/20130326061253/http://avr32.debian.net/">AVR32</a></h3>
<p>
Az AVR32 portolás az Atmel 32-bites RISC arhitektúrára.
</p>
<h2 id="nonlinux">Nem Linux-alapú portolások</h2>
<h3><a href="hurd/">Debian GNU/Hurd („hurd-i386”)</a></h3>
<p>
A GNU Hurd a GNU csoport teljesen új operációs rendszere. Valójában a GNU Hurd
az utolsó szükséges összetevő egy teljes egészében GNU operációs rendszer
összeállításához, és a Debian GNU/Hurd egy ilyen (és valószínűleg az első) GNU
operációs rendszer lesz. A jelenlegi projekt az i386 architektúrára épül, de
hamarosan továbbiak is követni fogják.
</p>
<h3><a href="netbsd/">Debian GNU/NetBSD („netbsd-i386” és „netbsd-alpha”)
</a></h3>
<p>
Ez a Debian operációs rendszer, az apt, a dpkg és a GNU userland portolása a
NetBSD kernelre. Egyelőre még kezdeti stádiumban van, de mivel a NetBSD
kernel stabil, a Debian GNU/NetBSD várhatóan gyorsan fog fejlődni. Jelenleg
az Intel x86-os GNU/NetBSD van a legelőrehaladottabb állapotban, de már
megkezdődött az Alpha-alapú változat fejlesztése is.
</p>
<p><strong>Jogi információk:</strong>
A fenti számítógép- és processzornevek nagy része a gyártóik védjegye vagy
bejegyzett védjegye. A felhasználásuk engedély nélkül történt.
</p>
|
