Moved_to_UTF8

CVS version numbers

hungarian/contact.wml: 1.28 -> 1.29 
hungarian/donations.wml: 1.19 -> 1.20 
hungarian/social_contract.wml: 1.19 -> 1.20 
hungarian/support.wml: 1.33 -> 1.34 
hungarian/Bugs/Access.wml: 1.4 -> 1.5 
hungarian/Bugs/index.wml: 1.23 -> 1.24 
hungarian/CD/free-linux-cd.wml: 1.1 -> 1.2 
hungarian/CD/index.wml: 1.16 -> 1.17 
hungarian/CD/artwork/index.wml: 1.3 -> 1.4 
hungarian/CD/faq/index.wml: 1.31 -> 1.32 
hungarian/CD/netinst/index.wml: 1.4 -> 1.5 
hungarian/CD/releases/index.wml: 1.1 -> 1.2 
hungarian/CD/vendors/index.wml: 1.4 -> 1.5 
hungarian/MailingLists/HOWTO_start_list.wml: 1.6 -> 1.7 
hungarian/MailingLists/disclaimer.wml: 1.4 -> 1.5 
hungarian/MailingLists/index.wml: 1.16 -> 1.17 
hungarian/News/index.wml: 1.9 -> 1.10 
hungarian/News/2002/20020110.wml: 1.3 -> 1.4 
hungarian/News/2002/20020202.wml: 1.2 -> 1.3 
hungarian/News/2002/20020403.wml: 1.3 -> 1.4 
hungarian/News/2002/20020501.wml: 1.2 -> 1.3 
hungarian/News/2002/20020522.wml: 1.1 -> 1.2 
hungarian/News/2002/20020613.wml: 1.1 -> 1.2 
hungarian/News/2002/20020713.wml: 1.3 -> 1.4 
hungarian/News/2002/20020719.wml: 1.1 -> 1.2 
hungarian/News/2002/20021122.wml: 1.1 -> 1.2 
hungarian/News/2002/20021216.wml: 1.3 -> 1.4 
hungarian/News/2002/index.wml: 1.2 -> 1.3 
hungarian/News/2003/20030102.wml: 1.2 -> 1.3 
hungarian/News/2003/20030119.wml: 1.1 -> 1.2 
hungarian/News/2003/20030127.wml: 1.1 -> 1.2 
hungarian/News/2003/20030207.wml: 1.1 -> 1.2 
hungarian/News/2003/20030215.wml: 1.2 -> 1.3 
hungarian/News/2003/20030224.wml: 1.1 -> 1.2 
hungarian/News/2003/20030314.wml: 1.2 -> 1.3 
hungarian/News/2003/20030505.wml: 1.1 -> 1.2 
hungarian/News/2003/20030531.wml: 1.1 -> 1.2 
hungarian/News/2003/20030706.wml: 1.1 -> 1.2 
hungarian/News/2003/20030728.wml: 1.3 -> 1.4 
hungarian/News/2003/20030811.wml: 1.6 -> 1.7 
hungarian/News/2003/20031005.wml: 1.2 -> 1.3 
hungarian/News/2003/20031010.wml: 1.4 -> 1.5 
hungarian/News/2003/20031110.wml: 1.4 -> 1.5 
hungarian/News/2003/index.wml: 1.2 -> 1.3 
hungarian/News/2004/20040506.wml: 1.1 -> 1.2 
hungarian/News/2004/20040515.wml: 1.2 -> 1.3 
hungarian/News/2004/20040524.wml: 1.4 -> 1.5 
hungarian/News/2004/20040527.wml: 1.1 -> 1.2 
hungarian/News/2004/20040904.wml: 1.2 -> 1.3 
hungarian/News/2004/20041026.wml: 1.6 -> 1.7 
hungarian/News/2005/20050101.wml: 1.7 -> 1.8 
hungarian/News/2005/20050606.wml: 1.2 -> 1.3 
hungarian/News/2005/index.wml: 1.1 -> 1.2 
hungarian/News/2007/20070408.wml: 1.1 -> 1.2 
hungarian/News/2007/index.wml: 1.1 -> 1.2 
hungarian/News/2010/20100905.wml: 1.2 -> 1.3 
hungarian/News/2010/20100908.wml: 1.3 -> 1.4 
hungarian/News/2010/20101007.wml: 1.3 -> 1.4 
hungarian/News/2010/20101019.wml: 1.4 -> 1.5 
hungarian/News/weekly/index.wml: 1.12 -> 1.13 
hungarian/banners/index.wml: 1.7 -> 1.8 
hungarian/consultants/index.wml: 1.7 -> 1.8 
hungarian/distrib/cd.wml: 1.6 -> 1.7 
hungarian/distrib/ftplist.wml: 1.18 -> 1.19 
hungarian/distrib/index.wml: 1.25 -> 1.26 
hungarian/distrib/netinst.wml: 1.9 -> 1.10 
hungarian/distrib/packages.wml: 1.31 -> 1.32 
hungarian/distrib/pre-installed.wml: 1.1 -> 1.2 
hungarian/doc/index.wml: 1.34 -> 1.35 
hungarian/international/Hungarian.wml: 1.17 -> 1.18 
hungarian/international/index.wml: 1.19 -> 1.20 
hungarian/intro/about.wml: 1.38 -> 1.39 
hungarian/intro/cn.wml: 1.35 -> 1.36 
hungarian/intro/free.wml: 1.14 -> 1.15 
hungarian/intro/organization.wml: 1.2 -> 1.3 
hungarian/intro/why_debian.wml: 1.32 -> 1.33 
hungarian/misc/awards.wml: 1.15 -> 1.16 
hungarian/misc/index.wml: 1.1 -> 1.2 
hungarian/misc/related_links.wml: 1.15 -> 1.16 
hungarian/po/bugs.hu.po: 1.10 -> 1.11 
hungarian/po/cdimage.hu.po: 1.4 -> 1.5 
hungarian/po/consultants.hu.po: 1.2 -> 1.3 
hungarian/po/countries.hu.po: 1.15 -> 1.16 
hungarian/po/debian-cdd.hu.po: 1.5 -> 1.6 
hungarian/po/langs.hu.po: 1.11 -> 1.12 
hungarian/po/legal.hu.po: 1.2 -> 1.3 
hungarian/po/search.hu.po: 1.8 -> 1.9 
hungarian/po/security.hu.po: 1.6 -> 1.7 
hungarian/po/vote.hu.po: 1.2 -> 1.3 
hungarian/ports/index.wml: 1.35 -> 1.36 
hungarian/releases/index.wml: 1.35 -> 1.36 
hungarian/releases/etch/index.wml: 1.14 -> 1.15 
hungarian/releases/lenny/index.wml: 1.4 -> 1.5 
hungarian/releases/lenny/debian-installer/index.wml: 1.2 -> 1.3 
hungarian/releases/potato/credits.wml: 1.1 -> 1.2 
hungarian/releases/potato/errata.wml: 1.7 -> 1.8 
hungarian/releases/potato/index.wml: 1.28 -> 1.29 
hungarian/releases/potato/installmanual.wml: 1.4 -> 1.5 
hungarian/releases/potato/releasenotes.wml: 1.3 -> 1.4 
hungarian/releases/potato/reportingbugs.wml: 1.2 -> 1.3 
hungarian/releases/sarge/index.wml: 1.16 -> 1.17 
hungarian/releases/sarge/installmanual.wml: 1.3 -> 1.4 
hungarian/releases/sarge/releasenotes.wml: 1.4 -> 1.5 
hungarian/releases/sid/index.wml: 1.5 -> 1.6 
hungarian/releases/slink/index.wml: 1.18 -> 1.19 
hungarian/releases/woody/index.wml: 1.19 -> 1.20 
hungarian/searchtmpl/search.wml: 1.6 -> 1.7 
hungarian/security/index.wml: 1.39 -> 1.40

1 files changed, 107 insertions, 107 deletions

diff --git a/hungarian/ports/index.wml b/hungarian/ports/index.wml
index 3f2303bde92..4574aa41cca 100644
--- a/hungarian/ports/index.wml
+++ b/hungarian/ports/index.wml
@@ -1,230 +1,230 @@
-#use wml::debian::template title="Architektúrák"

+#use wml::debian::template title="Architektúrák"

 #include "$(ENGLISHDIR)/releases/info"

 #use wml::debian::translation-check translation="1.83" maintainer="Szabolcs Siebenhofer"

 

-# <!-- originally translated by Péter Mamuzsics <zumu@mentha.hu> -->

+# <!-- originally translated by PĂ©ter Mamuzsics <zumu@mentha.hu> -->

 # <!-- updated by Viktor Nagy <chaotix@freemail.hu> -->

 # updated by Szabolcs Siebenhofer <the7up@gmail.com>

 

 <ul>

- <li><a href="#intro">Bevezetés</a>

+ <li><a href="#intro">Bevezetés</a>

  <li><a href="#released">Megjelent portok</a>

- <li><a href="#unreleased">Még kiadatlan portok</a>

- <li><a href="#nonlinux">Nem Linux-alapú portok</a>

- <li><a href="#various">Különféle portolásszerű projektek</a>

+ <li><a href="#unreleased">MĂ©g kiadatlan portok</a>

+ <li><a href="#nonlinux">Nem Linux-alapĂş portok</a>

+ <li><a href="#various">Különféle portolásszerű projektek</a>

 </ul>

 

 

-<h2 id="intro">Bevezetés</h2>

+<h2 id="intro">Bevezetés</h2>

 <p>

-Amint azt a legtöbben tudják, a <a href="http://www.kernel.org/">Linux</a> csak

-egy kernel. Továbbá a Linux-kernel hosszú ideig csak az Intel x86

-architektúrájú számítógépeken futott a 386-os processzoroktól felfelé (bár egy

-projekt keretében folyamatban van a Linux portolása 286-os és korábbi

-számítógépekre is. Erről további információkat az

+Amint azt a legtöbben tudják, a <a href="http://www.kernel.org/">Linux</a> csak

+egy kernel. Továbbá a Linux-kernel hosszú ideig csak az Intel x86

+architektúrájú számítógépeken futott a 386-os processzoroktól felfelé (bár egy

+projekt keretében folyamatban van a Linux portolása 286-os és korábbi

+számítógépekre is. Erről további információkat az

 <a href="http://elks.sourceforge.net/">ELKS-projekt</a>

-honlapján olvashatsz.)

+honlapján olvashatsz.)

 </p>

 <p>

-A fentiek mára minden szempontból megdőltek. A Linux-kernel mostanra több, és

-egyre növekvő számú architektúrán rendelkezésre áll. Ezt szorosan követve a

-Debian disztribúció is átkerült ezekre a platformokra. A folyamat (a libc és a

-dinamikus szerkesztő megfelelő működéséig) általában döcögősen indul, utána az

-összes csomag lefordítása az új platformon az időigénye ellenére tulajdonképpen

+A fentiek mára minden szempontból megdőltek. A Linux-kernel mostanra több, és

+egyre növekvő számú architektúrán rendelkezésre áll. Ezt szorosan követve a

+Debian disztribúció is átkerült ezekre a platformokra. A folyamat (a libc és a

+dinamikus szerkesztő megfelelő működéséig) általában döcögősen indul, utána az

+összes csomag lefordítása az új platformon az időigénye ellenére tulajdonképpen

 rutinmunka.

 </p>

 <p>

-A Debian egy operációs rendszer, nem kernel (valójában egy operációs

-rendszernél is több, mivel a benne található alkalmazásprogramok száma

-több ezer). Ennek bizonyságaképp útjára bocsátottuk az első három nem

-Linux-alapú portolást, erről bővebben <a href="#nonlinux">az oldal

-alján</a> olvashatsz.

+A Debian egy operációs rendszer, nem kernel (valójában egy operációs

+rendszernél is több, mivel a benne található alkalmazásprogramok száma

+több ezer). Ennek bizonyságaképp útjára bocsátottuk az első három nem

+Linux-alapú portolást, erről bővebben <a href="#nonlinux">az oldal

+alján</a> olvashatsz.

 </p>

 <p>

- <em>Figyelem</em> - az oldal folyamatos fejlesztés alatt áll. Nem minden

-portolásnak van még oldala, a meglévők közül is a legtöbb külső helyeken

-található. Folyamatosan dolgozunk azon, hogy a portolásokra vonatkozó

-információkat összegyűjtsük, és tükrözzük őket a Debian webhelyen.

+ <em>Figyelem</em> - az oldal folyamatos fejlesztés alatt áll. Nem minden

+portolásnak van még oldala, a meglévők közül is a legtöbb külső helyeken

+található. Folyamatosan dolgozunk azon, hogy a portolásokra vonatkozó

+információkat összegyűjtsük, és tükrözzük őket a Debian webhelyen.

 </p>

 

 <h2 id="released">Megjelent portok</h2>

 

-<p>Az alábbi portokat legalább egy stabil Debian-verzió tartalmazza.

+<p>Az alábbi portokat legalább egy stabil Debian-verzió tartalmazza.

 

 <h3><a href="i386/">Intel x86 / IA-32 (&#8222;i386&#8221;)</a></h3>

 <p>

-Az első architektúra, és tulajdonképpen nem is igazi portolás. A Linuxot

-eredetileg Intel 386-os processzorra fejlesztették, innen ered az i386

-elnevezés. A Debian minden IA-32 processzort támogat, amit az Intel (az összes Pentium-sorozatot és 32 bites módban a legfrissebb Core Duót beleértve), 

-az AMD (K6, összes Athlon-sorozat, Athlon64 sorozat 32 bites módban), a Cyrix és egyéb gyártók készítettek.

+Az első architektúra, és tulajdonképpen nem is igazi portolás. A Linuxot

+eredetileg Intel 386-os processzorra fejlesztették, innen ered az i386

+elnevezés. A Debian minden IA-32 processzort támogat, amit az Intel (az összes Pentium-sorozatot és 32 bites módban a legfrissebb Core Duót beleértve), 

+az AMD (K6, összes Athlon-sorozat, Athlon64 sorozat 32 bites módban), a Cyrix és egyéb gyártók készítettek.

 <br />

-Amint a Debian webhely átáll a

-Linux hagyományos i386-központú szemléletről egy kiegyensúlyozottabbra, az

-összes i386-specifikus információ ide fog kerülni.

+Amint a Debian webhely átáll a

+Linux hagyományos i386-központú szemléletről egy kiegyensúlyozottabbra, az

+összes i386-specifikus információ ide fog kerülni.

 </p>

 

 <h3><a href="m68k/">Motorola 68k (<q>m68</q>)</a></h3>

 <p>

-Az első hivatalos kiadása a Debian 2.0 változata volt.

-A port nem felelt meg a Debian 4.0 kiadási követelményeinek, ezért nem jelent

+Az első hivatalos kiadása a Debian 2.0 változata volt.

+A port nem felelt meg a Debian 4.0 kiadási követelményeinek, ezért nem jelent

 meg az Etchben.

-A Debian m68k változata sokféle Motorola 68k

-processzorra épülő számítógépen fut, nevezetesen Sun3 munkaállomásokon, Apple

-Macintosh személyi számítógépeken, továbbá az Atari és Amiga személyi

-számítógépeken.

+A Debian m68k változata sokféle Motorola 68k

+processzorra épülő számítógépen fut, nevezetesen Sun3 munkaállomásokon, Apple

+Macintosh személyi számítógépeken, továbbá az Atari és Amiga személyi

+számítógépeken.

 </p>

 

 <h3><a href="sparc/">Sun SPARC (&#8222;sparc&#8221;)</a></h3>

 <p>

-Az első hivatalos kiadása a Debian 2.1 változata volt. Ez a változat a Sun

-SPARCstation munkaállomásokon és néhány korábbi sun4 platformon fut.

+Az első hivatalos kiadása a Debian 2.1 változata volt. Ez a változat a Sun

+SPARCstation munkaállomásokon és néhány korábbi sun4 platformon fut.

 </p>

 

 

 <h3><a href="alpha/">Alpha (&#8222;alpha&#8221;)</a></h3>

 <p>

-Az első hivatalos kiadása a Debian 2.1 változata volt. A hosszabb ideje

-fennálló portok egyike, és elég stabil is.

+Az első hivatalos kiadása a Debian 2.1 változata volt. A hosszabb ideje

+fennálló portok egyike, és elég stabil is.

 </p>

 

 <h3><a href="powerpc/">Motorola/IBM PowerPC (&#8222;powerpc&#8221;)</a></h3>

 <p>

-Hivatalosan a Debian 2.2-es verziójaként jelent meg először.

-Ez a változat az Apple Macintosh legtöbb PowerMac modelljén, 

-CHRP és PReP nyílt architektúrákon fut.

+Hivatalosan a Debian 2.2-es verziójaként jelent meg először.

+Ez a változat az Apple Macintosh legtöbb PowerMac modelljén, 

+CHRP és PReP nyílt architektúrákon fut.

 </p>

 

-<h3><a href="arm/">ARM (<q>arm</q> és <q>armel</q>)</a></h3>

+<h3><a href="arm/">ARM (<q>arm</q> Ă©s <q>armel</q>)</a></h3>

 <p>

-Hivatalosan a Debian 2.2-es verziójaként jelent meg először.

-Számos beágyazott hardveren fut, például NSLU2-n.

-Az Armel az <q>arm</q> port hatékonyabb utóda, amely az ARM EABI-vel 

+Hivatalosan a Debian 2.2-es verziójaként jelent meg először.

+Számos beágyazott hardveren fut, például NSLU2-n.

+Az Armel az <q>arm</q> port hatékonyabb utóda, amely az ARM EABI-vel 

 kompatibilis.

 </p>

 

-<h3><a href="mips/">MIPS processzorok (&#8222;mips&#8221; és &#8222;mipsel&#8221;)</a></h3>

+<h3><a href="mips/">MIPS processzorok (&#8222;mips&#8221; Ă©s &#8222;mipsel&#8221;)</a></h3>

 <p>

-Az első hivatalos kiadása a Debian 3.0 változata.

-A MIPS architektúrát az SGI (debian-mips - big endian) és a

-Digital DEDstations (debian-mipsel - little endian) számítógépek használják.

+Az első hivatalos kiadása a Debian 3.0 változata.

+A MIPS architektúrát az SGI (debian-mips - big endian) és a

+Digital DEDstations (debian-mipsel - little endian) számítógépek használják.

 </p>

 

 <h3><a href="hppa/">HP PA-RISC (&#8222;hppa&#8221;)</a></h3>

 <p>

-Az első hivatalos kiadása a Debian 3.0 változata.

-Ez a Hewlett-Packard PA-RISC architektúrája.

+Az első hivatalos kiadása a Debian 3.0 változata.

+Ez a Hewlett-Packard PA-RISC architektúrája.

 </p>

 

 <h3><a href="ia64/">IA-64 (&#8222;ia64&#8221;)</a></h3>

 <p>

-Az első hivatalos kiadása a Debian 3.0 változata.

-Ez az Intel 64 bites architektúrája.

-Megjegyzés: ez <em>nem</em> összetévesztendő a legújabb az Intel Pentium 4

-és Celeron processzorokhoz készült 64 bites bővítménnyel, az EM64T-vel.

+Az első hivatalos kiadása a Debian 3.0 változata.

+Ez az Intel 64 bites architektúrája.

+Megjegyzés: ez <em>nem</em> összetévesztendő a legújabb az Intel Pentium 4

+és Celeron processzorokhoz készült 64 bites bővítménnyel, az EM64T-vel.

 Ezekhez az <a href="amd64/">AMD64</a> port tartozik.

 </p>

 

 <h3><a href="s390/">S/390 (&#8222;s390&#8221;)</a></h3>

 <p>

-Portolás az IBM S/390 szervereire.

-Az első hivatalos kiadása a Debian 3.0 változata.

+Portolás az IBM S/390 szervereire.

+Az első hivatalos kiadása a Debian 3.0 változata.

 </p>

 

 <h3><a href="amd64/">AMD64 (<q>amd64</q>)</a></h3>

 <p>

-  Portolás a 64 bites AMD64 processzorra.  A cél mind a 32 bites,

-  mind a 64 bites userlandek támogatása ezen az architektúrán.

-  Ez a port az AMD 64-bites Opteron, Athlon és Sempron processzorait,

-  illetve az Intel EM64T-t támogató processzorait, így a Pentium D-t és a

-  különböző Xeon és Core2 sorozatokat támogatja.

+  Portolás a 64 bites AMD64 processzorra.  A cél mind a 32 bites,

+  mind a 64 bites userlandek támogatása ezen az architektúrán.

+  Ez a port az AMD 64-bites Opteron, Athlon Ă©s Sempron processzorait,

+  illetve az Intel EM64T-t támogató processzorait, így a Pentium D-t és a

+  különböző Xeon és Core2 sorozatokat támogatja.

 </p>

 

-<h2 id="unreleased">Még kiadatlan portok</h2>

+<h2 id="unreleased">MĂ©g kiadatlan portok</h2>

 

-<p>Az alábbi portok még sosem kerültek be a Debian stabil változatába, de

-később valószínűleg részei lesznek.

+<p>Az alábbi portok még sosem kerültek be a Debian stabil változatába, de

+később valószínűleg részei lesznek.

 

 <h3><a href="http://debian-ppc64.alioth.debian.org/">ppc64</a></h3>

 <p>

- Portolás a 64 bites PPC64 arhitektúrára 64 bites felhasználói

- területtel.

+ Portolás a 64 bites PPC64 arhitektúrára 64 bites felhasználói

+ terĂĽlettel.

 </p>

 

 <h3><a href="http://www.linux-sh.org/shwiki/FrontPage">SuperH (&#8222;sh&#8221;)</a></h3>

 <p>

-  Elég új portolás a Hitachi SuperH processzoraira.

+  Elég új portolás a Hitachi SuperH processzoraira.

 </p>

 

 <h3><a href="http://www.debonaras.org/">armeb</a></h3>

 <p>

- Portolás a  big-endian ARM gépkre, legfőképpen a Linksys NSLU2-re.

+ Portolás a  big-endian ARM gépkre, legfőképpen a Linksys NSLU2-re.

 </p>

 

 <h3><a href="http://www.linux-m32r.org/">m32r</a></h3>

 <p>

- Portolás a Renesas Technology 32-bites RISC mikroprocesszorára.

+ Portolás a Renesas Technology 32-bites RISC mikroprocesszorára.

 </p>

 

 <h3><a href="http://avr32.debian.net/">AVR32</a></h3>

 <p>

-Az AVR32 portolás az Atmel 32-bites RISC arhitektúrára.

+Az AVR32 portolás az Atmel 32-bites RISC arhitektúrára.

 </p>

 

-<h2 id="nonlinux">Nem Linux-alapú portolások</h2>

+<h2 id="nonlinux">Nem Linux-alapú portolások</h2>

 

 <h3><a href="hurd/">Debian GNU/Hurd (&#8222;hurd-i386&#8221;)</a></h3>

 <p>

-A GNU Hurd a GNU csoport teljesen új operációs rendszere. Valójában a GNU Hurd

-az utolsó szükséges összetevő egy teljes egészében GNU operációs rendszer

-összeállításához, és a Debian GNU/Hurd egy ilyen (és valószínűleg az első) GNU

-operációs rendszer lesz. A jelenlegi projekt az i386 architektúrára épül, de

-hamarosan továbbiak is követni fogják.

+A GNU Hurd a GNU csoport teljesen új operációs rendszere. Valójában a GNU Hurd

+az utolsó szükséges összetevő egy teljes egészében GNU operációs rendszer

+összeállításához, és a Debian GNU/Hurd egy ilyen (és valószínűleg az első) GNU

+operációs rendszer lesz. A jelenlegi projekt az i386 architektúrára épül, de

+hamarosan továbbiak is követni fogják.

 </p>

 

-<h3><a href="netbsd/">Debian GNU/NetBSD (&#8222;netbsd-i386&#8221; és &#8222;netbsd-alpha&#8221;)

+<h3><a href="netbsd/">Debian GNU/NetBSD (&#8222;netbsd-i386&#8221; Ă©s &#8222;netbsd-alpha&#8221;)

 </a></h3>

 <p>

-Ez a Debian operációs rendszer, az apt, a dpkg és a GNU userland portolása a

-NetBSD kernelre. Egyelőre még kezdeti stádiumban van, de mivel a NetBSD

-kernel stabil, a Debian GNU/NetBSD várhatóan gyorsan fog fejlődni. Jelenleg

-az Intel x86-os GNU/NetBSD van a legelőrehaladottabb állapotban, de már

-megkezdődött az Alpha-alapú változat fejlesztése is.

+Ez a Debian operációs rendszer, az apt, a dpkg és a GNU userland portolása a

+NetBSD kernelre. Egyelőre még kezdeti stádiumban van, de mivel a NetBSD

+kernel stabil, a Debian GNU/NetBSD várhatóan gyorsan fog fejlődni. Jelenleg

+az Intel x86-os GNU/NetBSD van a legelőrehaladottabb állapotban, de már

+megkezdődött az Alpha-alapú változat fejlesztése is.

 </p>

 

 <h3><a href="kfreebsd-gnu/">Debian GNU/kFreeBSD (&#8222;kfreebsd-gnu&#8221;)</a></h3>

 <p>

-Ez a Debian rendszer portolása a FreeBSD kernelre. Még kiforratlan, bár

-ismerünk olyan fejlesztőket, akik ezt használják termelési környezetként a

-napi munkájukhoz.

+Ez a Debian rendszer portolása a FreeBSD kernelre. Még kiforratlan, bár

+ismerünk olyan fejlesztőket, akik ezt használják termelési környezetként a

+napi munkájukhoz.

 </p>

 

-<h2 id="various">Különféle portolásszerű projektek</h2>

+<h2 id="various">Különféle portolásszerű projektek</h2>

 

-<p><em>Bár nem kimondottan portolások, jó helynek tűnt ide tenni

+<p><em>Bár nem kimondottan portolások, jó helynek tűnt ide tenni

 ezeket.</em>

 

 <h3><a href="beowulf/">Debian Beowulf</a></h3>

 <p>

-A Beowulf helyettesít néhány nagyobb tudományos és

-matematikai felhasználású szuperszámítógépet.

-A projekt célja, hogy a Beowulf-fürtök fussanak Debian-gépeken, és

-összekössék a

-<a href="http://www.catb.org/~esr/writings/cathedral-bazaar/">bazár</a>

-jellegű hálózatokat kedvelő <em>embereket</em>.

+A Beowulf helyettesít néhány nagyobb tudományos és

+matematikai felhasználású szuperszámítógépet.

+A projekt célja, hogy a Beowulf-fürtök fussanak Debian-gépeken, és

+összekössék a

+<a href="http://www.catb.org/~esr/writings/cathedral-bazaar/">bazár</a>

+jellegű hálózatokat kedvelő <em>embereket</em>.

 </p>

 

 <h3><a href="http://wiki.debian.org/ArmEabiPort">ARM EABI Port</a></h3>

 <p>

-Az EABI az <a href="http://arm.com/">ARM Ltd</a> új beágyazott bináris

-alkalmazási felülete (<acronym lang="en" title="Application Binary

-Interface">ABI</acronym>). Az EABI valójában egy ABI-család, és egyik

+Az EABI az <a href="http://arm.com/">ARM Ltd</a> új beágyazott bináris

+alkalmazási felülete (<acronym lang="en" title="Application Binary

+Interface">ABI</acronym>). Az EABI valójában egy ABI-család, és egyik

 <q>al-ABI-ja</q> a Linux GNU EABI.

 </p>

 

 <hr>

 

-<p><strong>Jogi információk:</strong>

-A fenti számítógép- és processzornevek nagy része a gyártóik védjegye vagy

-bejegyzett védjegye. A felhasználásuk engedély nélkül történt.

+<p><strong>Jogi információk:</strong>

+A fenti számítógép- és processzornevek nagy része a gyártóik védjegye vagy

+bejegyzett védjegye. A felhasználásuk engedély nélkül történt.

 </p>